Körülnéztem a tengerparton.Kincsed ott akad. . . .!Lehet,hogy a jóslat nem is arra célozz,hogy a gyöngy itt lesz ,hanem arra,hogy fennakadt valahol!
-Honnan fakad Riano-folyó?-tudakoltam.
-Gyere!-mondta Yuko és egy méter szélességű patakhoz vezetett.
-A bokámig se ér!-nevettem.-Nem hittem,hogy ilyen kicsi!
-De bizony!Csak egyre nagyobb lesz!-magyarázta Yuko.Végig repültem egy darabon a Riano-folyó felett Azúrával.Ott egy ág!Az ágat egy vízesés úgy vette körbe,hogy nem lehetett odarepülni.Jól megnéztem a faágat.Nem láttam rajta a gyöngyöt.Tovább akartam menni,de Azúra nem tágított.Vett egy nagy levegőt és megfújta az ágat.A faág egyetlen levele lehullott és alatta. . .
-A gyöngy!-kiáltottam.-Srácok!Ide gyertek!Megvan!-Yuko,Mo Violetta és Onchao hamar megérkeztek.-Csak elérhetetlen helyen!-fejeztem be.Fogtam egy indát és magamra kötöztem.-Fogjátok meg jól!-utasítottam barátaimat.
-De,Mia!Itt nagy a sodrás!Biztos,hogy te akarsz menni?-aggódott Yuko.
-Biztos!Gyerünk!-mondtam.Megindultam.A víz majdnem levett a lábamról.Gyerünk!Csak még egy kicsit!Megvan!Kimentem.Tiszta víz voltam a vízesés miatt.
-Menjünk gyorsan haza!Mielőtt Mia megfázik!-sürgetett mindenkit Mo.
A palotában kaptam törülközőtt és forró teát.Miközben ittam láttam,hogy Mo és Yuko együtt beszélgettnek.Persze.Értem.Nagyot sóhajtottam.A karkötőm világított.
-Gyere!Menjünk!Sziasztok!-mondtam.
-Viszlát!-köszönt Violetta.
Kinyitottam az ajtót.
-Ez gyors volt!-dicsért meg minket Vincent amikor visszaértünk.
-Kicsit túl gyors!-mondtam.
-Történt valami?-kérdezte Paula.
-Nem fontos!-legyintettem.Ekkor valami az orromra esett.
-Hó!Esik a hó!-ujjongot Violetta.Mindenki örült.Nekem is sikerült egy erőltetett mosolyt csalnom az arcomra.Miért múlik a szerelem?
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése