15.rész-Az alagút

Hosszasan siklottunk lefele.Egyszercsak,az alagút végén fény jelent meg.Remélem nem egy vonat!:)Nagyot huppantunk.Körülnéztem.Egy barlangban voltunk ami tele volt kinccsel.A halvány fényt egy szentjánosbogár lámpa adta ki. -Hol vagyunk?-kérdezte Violetta.
-Fogalmam sincs!-válaszoltam.A barlang egyik sarkából egy járat indult el.-Menjünk arra!-mutattam.
-De arra sötét van!-felelt a barátnőm.Alacsony volt a plafon így könnyen letudtam akasztani a lámpát.
- Vigyük ezt is!-javasoltam.Elindultunk.Egymásba kapaszkodtunk,hogy nehogy elveszítsük egymást az út során.A folyosó néhol széles,néhol pedig olyan keskeny volt ,hogy alig fértünk át rajta.Egy fél óra gyaloglás után megszólaltam.
-Ennek az alagútnak sosem lesz vége!-sopánkodtam.
-Sssss,hallod ezt?Ezek lépések?!-tudakolta halkan Violetta.Füleltem.És tényleg!Távolról lépések zaját hallottam.A szívem hevesen dobogott.
-Szerinted menjünk tovább?-kérdeztem.
-Igen..-válaszolta bátortalanul a barátnőm.-Az a valami nem közeledik.-mondta.Megint igaza volt.A zaj nem hangosodott.Sőt! Néha távolodott is.Elkezdtünk lassan előre menni.
-Jaajj!-kiáltottam.-Ez egy lépcső!-magyaráztam.-Felvisz!

-Most mit csináljunk?-kérdezte Mo Yukotol.
-Azúra repülj utánuk!-intett a kérdezett.
-Ha megtaláltad őket visíts!-a sárkány bólintott.Hamarosan vissza tért és megrázta a fejét.
-Ajj!-sajnálkozott Yuko.Onchao nagyot nyerített.
-Ne izgulj megtaláljuk őket!-nyugtatta az unikornist Mo.-Remélem!
-Kérdezzük meg apádat!Hátha ő tudja mit kell tenni!-ajánlotta barátnője.
-Jó!-egyezett bele a herceg.

Eközben mi egyre feljebb jutottunk.
-Az az érzésem hamarosan kijutunk!-mondtam.Belerúgtam valamibe.A valami csilingélve legurult az eggyel lejjebbi lépcsőfokra.Odavilágitottam.
-A gyöngy!-ujjongott Violetta és eltette a szütyőjébe.
Tíz perc gyaloglás után felértünk valahova ahol egy csapóajtó volt.Megpróbáltam kinyitni,de nem mozdult.
-Fogd meg!-nyújtottam oda a lámpást Violettának.Két kézzel se sikerült.Hangokat hallottam.
-Mintha a király hangja lenne!Nem?-tudakolta barátnőm.
-De!És Yukoé!-válaszoltam.Elkezdtem dörömbölni.
Kint a király éppen azon töprengett hol lehetnek a lányok.
-Halljátok ezt?-kérdezte a kiránynő.-Mintha a trón alól jönne!
-Igen!-mondta a férje.Leült a léggömbtrónra és felszállt vele annyira,hogy a többiek alá férjenek.
-Innen jön a hang!-mutatta Mo.Yuko elsöpörte a port.
-Ez egy csapóajtó!-ámuldozott.
-Yuko!Te vagy az?-tudakoltam.
-Mia!Ott vagytok lent?-kérdezősködött centopiai barátnőm.
-Igen az ajtó alatt!-válaszolta Violetta.
-Nyissuk ki!-mondta Mo.Neki feszültek és az ajtó kinyílt!Por keringet mindenhol.Mindenki elkezdett köhögni.
-Úgy aggódtunk miattatok!-krákogott Yuko.
-Jól vagyunk!-nyugtatta meg Violetta.-És nézze mit találtunk!-barátnőm odanyújtotta a királynak a gyöngyöt.
-Nagyszerű!-dicsért meg minket.
-Nem is tudtam,hogy a palotának van egy titkos folyosója!-csodálkozott Mo.
-Ezek szerint van!Csak egy kicsit poros!-mondta Mayla,aki a kezével legyezte el a port maga elől.
-Azt hiszem mennünk kell!-jelentettem ki.
-Sziasztok!-köszöntek a többiek.
-Viszlát!-mondtuk mi is.

-Nos?Éhes vagy?-tudakolta Violetta.
-Naná!-nevettem.

0 megjegyzés:

 
Mia és én 3.évad Blog Design by Ipietoon