Fórum~1.Rész, részlet

Sziasztok!

Gondoltam, hátha megjön a kedvetek, ezért bemásoltam a fórumról az eddig megírt első részt. Eddig csak ketten írtuk (alias én és Réka), de nem harapunk, nyugodtan becsatlakozhattok ti is! :D

Centopia. A tündérek királysága. A szigetet azonban veszély fenyegeti: a munculusok és gonosz királynőjük Phantea. Ha ez nem lenne elég az egyik unikornis ménesben betegség üti fel a fejét. A király egy csapat tündért küld oda, hogy rájöjjenek a betegség gyógyírére. De a beteg és legyengült unikornisok Gargona figyelmét sem kerülték el…

~*~

Alex, Adam és Tiana szélsebesen repültek a legelő felé, ahol a beteg unikornisok tartózkodtak. Adam nem igazán örült annak, hogy Raynor király pont a két legcsendesebb tündérrel küldte el őket erre a küldetésre. Oké, igen, Alex néma volt, a lány nem! Adam egész úton próbált egy normális párbeszédet kialakítani a lánnyal.

- Szóval... milyenek mostanság a napjaid? - kérdezte Adam. A lány ráemelte furcsán a tekintetétt. Furcsálta, hogy a nagy Adam szoba áll vele.
- Próbálok rájöni mitől lehet a betegség, ami az unikornisokat sulytja. - válaszolt.
- Egyszerű. Gargona. - mondta a fiú.
- Szerintem viszont nem ő. Pont azokat gyengiti le amik kellenek neki?
- Ebben van valami. - mindta a fiú. - Alex te mit gondolsz?
Alex elkezdett mutogatni.
- Azt mondja, hogy nem tudja mit gondoljon. - mondta a lány leforditva a fiú beszédét.

-Jellemző!-gondolta Adam.-Ne, hogy bármilyen hasznos megjegyzése is legyen! Úgy látszik Tiana észrevette, hogy mi járhat a fejében.
-Tapintatlan vagy.-mondta durcásan. Adam ennek ellenére sikerként könyvelte el, hogy ezúttal nem ő kezdte el a párbeszédet. Alex elkezdett újra mutogatni.
-Most mit akar?-sóhajtott reménytelenül a fiú.
-Ha kiváncsi vagy Mr.Tökéj, jelezni kívánta, hogy megérkeztünk.-kapta fel a vizet a lány. Nem volt rá jellemző, de úgy tűnik, nem szereti, ha Alexet bántják.
-Nyugi, én nem akartam senkit megbántani...-a tündérlány faképnél hagyta. Elindult az unikornisok felé. Adam Alexre pillantott, aki értetlenül vonogatta a vállát, majd Tiana után szállt.
-Remek.-suttogta magának a fiú.

Végül Adam is a csapat többi tagja után tartott, a beteg unikornisokhoz.
- Na és szerintettek mitől lehet? - kérdezte a fiú. ' Mintha meg is válaszolnák...' - gondolta magában, miközben az unikornisokat vizsgálta.
' Ekkora idiota is ő lehet! ' - gondolta a lány, miközben sürgött-forgott az unikornisok környékén. Még maga Oliv a tündérmágia és fözetek tudosa se jött rá mi lehet, ő akkor honan tudná? Itt már csak a csoda segíthetne nekik...

~*~

Phantea a fekete székén ült, miközben a macskáját simogatta és a homokóráját nézegette. Nemsokára megint kell neki egy unikornis szarv, hogy szép maradjon, de a hasztalan Gargona semmit se mutatott fel az utobbi pár napban! De ha felmutatásnak lehet nevezni milyen hasztalabakkor mégis letett valamit az asztalra.
- Úrnőm. - tért be a szobába Gargona, miközben meghajolt. - Valamiről be kell számolnom.
- Ha nem arrol van szó, hogy szereztél nekem unikornisszarvat akkor meg se akarom hallani! - mordult fel.
-A tervem működött!-felelte.-A méreg bevált!
-Beavatnál engem is vagy csak magaddal beszélgetsz most?!-kiáltotta Phantea idegesen.
-Nem, dehogyis. Csak...-Gargona belátta jobb lesz bevallania min munkálkodott az utóbbi hetekben.-Fekete-liliom! A fekete-liliom szirma mérgező. Főzetet készítettünk belőle és lelocsoltuk vele az egyik legelőt. A felderítőim most tértek vissza! Az unikornisok betegek és gyengék! Könnyű lesz őket befogni.
-Mhh.-gondolkodott el a királynő.-Nem is hangzik rosszul!

~*~

Miközben a tündérek segíteni akartak az unikornisokon, egy tündér repült arra. Fekete szárnyai voltak. Egy sötét tündér volt! Olyan gyorsan repült ahogy tudott, de nem számitott rá, hogy néhány unikornis észreveszi őt.
- Mi az? - kérdezte Tiana, s ő is feltekintett az égre ahol a tündért vette észre.
- Sötét tündér! - kiáltotta. Adam és Alex is felnéztek rá. Alex elkezdett mutogadni. " Mit keres itt?"
- Nem tudom, de nem itt van a helye. - mondta Tiana aki megértette mit akar a fiú.
- Majd adok neki! - lodult arra Adam. A sötét tündér akkor vette észre őket az unikornisok között. Gyorsan reagált: pár másodperc után már ott sem volt. Adam elindult a menekülése irányába, de valaki megragadta a karját.
-Hé! Szájhős! Nem rémlik, hogy más dolgunk van?-kérdezte Tiana. A fiú egy utolsó, bosszús pillantást vetett az erdő irányába, majd visszatért az unikornisok közé.

Olvassátok el a szabályzatot és az útmutatót, ha valami nem tiszta. Ha ott sem kaptok megoldást, toporogjatok nálam a szokásos helyen: miaska3000@gmail.com !

Liza